A mai nap első hibája az volt, hogy csak egy sós óriásperecet vettem. Mert az olyan finom volt, hogy a legszívesebben a terjedelme kétszereséig ettem volna, akkor is, ha sajnos csak a terjedelme egyszereséig létezett.Bambi baba csak három napig van sarokba állítva, és utána vissza fogjuk kapni. Tartok tőle, hogy mogorván és még ezerszer ír/tahóbban - ő aztán biztos nem lesz meghatódva, hogy újra láthat minket! De én akkor is örülök...
Azt még nem is meséltem, mi volt, mikor a múltkor tizenhat gyógyszernevet kellett kutatnunk... Elolvastam a listát, hanyatt dobtam magam székestül, hogy "Óóóó, te jó ég, én azt hittem, hogy ennyire béna neveket csak a leggyengébb fantasy szerzők tudnak kitalálni, mikor már a teljes dél-amerikai szappanopera utónévtárat ellőtték fordítva, kétbetűnként, és lapp átírással is" . Pár nappal később eljutottam abba a fázisba, hogy utána kellett néznem a neten, hogy egyik-másik hasonló bejelentést használják-e (ha valamit öt évig nem használnak, azt töröltetheti az ellenérdekelt), begépelem a nevet, google keres... ...és mi az egyetlen találat?
Egy amatőr fantasy novella.
Persze nem szeretném, ha valaki ezen felbuzdulva ontani kezdené magából Sir Fenistil és hű csatlósa, az ifjú Vape kalandjait, még viccből sem. És annak sem örülnék, ha a legújabb skizofrénia-bogyót Randalthor néven hozná ki valamelyik gyógyszergyár; bár amiket én itt néha látok, talán még jobban is járnánk. És ki tudja, lehet, hogy egy Rapunzel hajerősítőre én is befizetnék.
Az a baj, hogy olyan halálosan álmos vagyok, mint ritkán - még én is csak ritkán ennyire - de ugyanakkor szeretném megnézni az esti meccset. És szeretnék valami vidámat csinálni délután. Arra gondoltam, hogy tulajdonképp kiugorhatnék Szentendrére. Nézelődés, fagyi, pár dolog, ami Élet. De szerintem már félúton a földalattihoz el fogok aludni, a zebrán, keresztben.
