megint csak könyvekről

Végighallgattam egy okos könyvet arról, hogy milyen stratégiákkal érdemes belemenni az igazán fontos beszélgetésekbe, nagyon érdekes volt, most meghallgatok egy okos könyvet az okos jegyzetelésről, és utána majd újra meghallgatom az okos könyvet a fontos beszélgetésekről, és jegyzetelek, mert végtelenül keveset vagyok képes megjegyezni bármiből is. Ez különösen hasznos, amikor egyszerre két projektre tanulok be, sajnos a másodikat úgy dobja le az agyam folyamatában, mint kacsa háta a vizet. Lépésről lépésre átküzdöm magam egy munkafolyamaton, öt perc múlva ugyanúgy küzdök, mintha még sosem láttam volna ezt a folyamatot, egy árva lépésre sem emlékszem. Eltört az agyam, tartok tőle, hogy már egy ideje. (A másik projekt megy, de az csalás, annak idején négy éven át dolgoztam valamilyen inkarnációján, és hiába volt utána három év szünet, az alapokat még akkor elsajátítottam, amikor az agyam képes volt dolgokat felfogni.)

Igazából a terv az, hogy majd újra meghallgatom a legjobb okos könyveket, úgyis mint: a flow-s, a polipos, a másik polipos, a gombás, az adósságos, a fókuszos, az alvós, és a fontos beszélgetéses. Sokkal több okos könyvet hallgattam meg, de némelyiket egyszer is kínlódás volt letudnom, mások pedig érdekesek voltak, de nem hoztak különösebb megvilágosodást (a szexes könyvet amúgy mindenkinek ajánlom, nem csak a szexről szól, tele van az élet egészére használható meglátásokkal és tanácsokkal, csak nekem nem ismétlős, mert a tintahalak sokkal érdekesebbek) (arról nem is beszélve, hogy le vagyok maradva legalább 40 rész Tides of History-val, ami ugyan nem könyv, de nagyon érdekel, és még mindig nem jutottam el a bronzkori összeomlásig!!! Hogy lehet így élni). És majd amikor újra meghallgatom a legjobbakat, akkor jegyzetelek, és biztos még sokkal okosabb leszek (bár egyelőre a jegyzetelős könyv még nem csapott oda: azt hiszem, ehhez németnek kellett volna születnem, vagy legalább enyhébb adhd jelleget növesztenem).