újabb szerda

Az időjárás még mindig pusztít, de most már a hegyoldalra sem tudok csak úgy felmenni, mert nyakig ér a sár (és bármikor leszakadhat az ég). Eléggé kimerít, hogy egyszerre két embert kell betanítanom két külön projekten, és közben az egyéb feladatokkal is kéne haladnom - néha szeretnék aludni is, az egyéb hobbikról nagyjából lemondtam... még ha esetleg időm lenne is rájuk, agyam garantáltan nincs.

Hétvégenként azért történek néha jó dolgok is, nővéreméknél szedtem ribizlit, cseresznyét, meggyet, simogattam fehér kiskutyákat (hármat is!), minden irányból végigsétáltam a Margitszigetet, láttam a zenélő szökőkutat napfényben és led-fényben, pácolódtam hársfaillatban. Végre feltölthető formába ráztam néhány rajzot.



éjjel álmatlanság, nappal fáradtság

Az időjárás engem meg akar ölni, most már biztos. Kezd eléggé leapadni a vénykötelesség bevezetése előtt vett Algoflex Forte készletem, de hát már majdnem egy hete ilyen front, olyan front, kettősfront, hullámzóan mindkét front, erős szél, magas páratartalom, zápor, légszomj, mindezek kombinációja. És valóban, ahogy jelzik, éjjel álmatlanság, nappal fáradtság. A fejemből alig tudok kinézni, és közben rémálmaim vannak. Nagyon szépen illusztrált rémálmok, de attól csak kellemetlenebbek, mert nagyjából megoldhatatlan grafikai kihívások elé is állítanak.

A hibiszkusz továbbra is megállás nélkül virágzik, és már van, hogy nincs erőm lefényképezni minden egyes virágot (ilyenkor lelkiismeret-furdalásom van). Íme, egy kis ízelítő abból, milyen szép tud lenni.