Bizony, megkaptam az első olyan levelet, amiről nem tudom eldönteni, hogy csak egy nagyon rosszul sikerült tréfa, vagy egy igazi utálói levél... (Büszkén körbenéz, mert ez azért nem semmi.) Érdekes mód egészen jó kedvem lett tőle, pedig azért ott még nem tartok az elhülyülésben, hogy szeretem, ha bántanak. De annyira ellenállhatatlanul egyszerű volt, hogy nem lehetett nem nevetni rajta (elég sok nem volt ebben a mondatban, nem?).Most pedig egynapos hétvége lesz, családi körben.
És odafelé menet fagyizni is fogok.
