Komolyan mondom, annyi takony van a fejemben, hogy a gondolatoknak már egyáltalán nem maradt hely, úgyhogy most legfeljebb linkeket dobálok... Először is itt a nagyon béna Vampire: The Masquerade vicces-párkockás stáblistával bővített kiadása (igen, én követtem el, és nem vagyok mindre büszke; ellenben legalább három jó is akad közte). Kényszeres személyiségtesztelők másutt megtudhatják, melyik egyházatya lennének. És itt van egy hagyományosabb ezoterikus személyiségpiszka is. A válasz részemről amúgy Origenész - illetve A Misztikus Filozófus, kinek szent eszméje a mindentudás (he? az enyém? hékás, én szilárdan hiszek a megismerhetetlenségben!) és, hogy valami olyat is írjak, ami talált; beszédstílusa az értekezés. Néha sétálva-káromkodva, hogy a klasszikus görögöknek és a modern kultúrának is egyszerre áldozzak, de azért egyre többször kapom magam azon, hogy a francba, már megint értekezek.
Mivel szakítottam a fantasy-vel, ezért nem rendeltem meg hirtelen felindulásból azt a könyvet, amit már a dublini reptéren sem vettem meg (Keith Donohue: The Stolen Child ; megjegyzem, engem meggyőzött volna, ha épp nem...), de azért gondoltam, hogy néha olvasnom sem ártana, és találtam egy könyvet (Mohsin Hamid: The Reluctant Fundamentalist ), amit ugyan nem biztos, hogy meg fogok venni (annyira azért nem érdekel, milyen lehetett az Államokban pakisztáni bevándorló yuppie-nak lenni 9/11 után), de tetszett az íróval készített interjú. Különösen az utolsó mondatok.
"Valójában sokkal kevésbé kellene félnünk a világunktól, mint ahogy azt tesszük. Ezen a bolygón ha két ember találkozik és nem ért egyet valamiben, szinte kivétel nélkül beszélgetéssel végződik a dolog - se többel, se kevesebbel."