Persze tény, felkelhettem volna reggel hétkor is, hogy nekilássak 1) tenor áriákat énekelni, mert akkor én sem hallom, mit fúrnak fölöttem 2) dolgozni... csak hát szombat este valahogy elkeveredtünk holmi sörfőzdés fesztiválra, és kiváló ír vörös és keserű mézes sört kellett inni, valamint minden éjszakai busz épp az orrom előtt ment el vagy kihagyott egy járatot, így közel másfél óra volt hazajutnom a belvárosból. Szóval reggel hétkor még egészen biztos lehettem benne, hogy úgy másfél óra hiányzik a munkaképességemhez.
Egyébként semmi különös nincs, az idő tökéletes, nincs túl meleg, nincs túl hideg, a lilahagyma jó, kicsit többször el kéne hagynom a lakást, hogy friss levegőt szívjak, és kicsit bűntudatom van, amiért megint úgy telt el egy nyár, hogy csak túléltem, ahelyett, hogy kiélveztem volna.
