Vasárnap reggel hét órakor fúrógép hangjára ébredtem, és erősen gyűlöltem a világot. Szerencsére most nem a környező egy-két emelet legközelebbi egy-két lakásában fúrtak, így egy párnával a fejemen és egy plüss jegesmedvével a párnán sikerült visszaaludnom, persze a fellépő oxigénhiány is segíthetett a visszakábulásban.
De most őszintén, hogy jut valaki eszébe, hogy vasárnap reggel hét órakor fúrjon? Az már nem is kérdés, hogy ember-e az ilyen.
