Izmos köhögésre ébredtem, ezek szerint tegnap nem volt akkora ostobaság megmérnem a lázamat, mint amekkorának a 35,8-as eredmény láttán éreztem. Valóban valami enyhébb megfázás miatt tört rám, hogy jaj-jaj-jaj, smirglivel bélelték ki a koponyámat. A köhögés általában már a móka vége, de a szemem még mindig be van dagadva, és mindezt tetéztem azzal, hogy hajmosás helyett a két copf (aka. macifülek) mellett döntöttem, úgyhogy ma már nem csak elkérték a személyimet (karácsonyig akciós a Strongbow! és én azt szeretem) (a másik itthon is elkommerszült cider nekem túl édes, de a Strongbow pont olyan, amilyennek lennie kell), de a pénztáros hosszasan össze is nézegetett a fényképemmel. Engesztelésül mondjuk adott vagy ötvenezer forintnyi gyűjthetős pontot, amit mások otthagytak, hah, venni fogok vízforralót, az idővel úgyis elkopik mindig.
(Egyébként tudom, ez nem azt jelenti, hogy egészséges tizenhétnek nézek ki, így húsz év távlatából túlzás is lenne, meg izé, van tükröm és pár csilliárd fényképem, tudom én ám pontosan. Nekik nagyjából mindenkit ellenőrizniük kell, aki nem tűnik meggyőzően legalább ötven évesnek, nem kisgyerekekkel és/vagy férjjel, családi méretekben vásárol, stb, és nemrég büntettek náluk ilyesmiért pénztárost. Ráadásul most tényleg úgy néztem ki, hogy az influenza végső stádiumában haldokló fiatal is lehettem volna, nem csak egy kicsit kialvatlan öreg, aki egész délelőtt azon őrjöngött, hogy őszül. De akkor is mindig nagyon vicces.)
