Most az van, hogy bármit kapcsolok be, az két számon belül Metallica lesz, kicsit félek megnyitni valami operát, nem tudom, mihez kezdenék, ha Rigoletto hirtelen érdesen bődülne egyet, hogy Don’t tread on me, mondjuk egy Posa márkitól már elfogadhatóbb szöveg lenne, igaz, ő is lényegesen több sallanggal adná elő ezt a nemeltaposás témát. Álmos vagyok és hasznavehetetlen.
Ma hosszan hallgathattam, ahogy a mellettem lévő asztalnál az a turbóhiszti tárgya, hogy a nagyontucat, nagyonnyávogós szőkedvény mennyire ki van akadva, mert a pasija sosem képzelte el, hogy milyen lesz az esküvője, és így akkor ő hogyan tervezzen vele közös jövőt??? Majdnem szóltam a fiúnak, hogy ezzel lehetőleg sehogy is, és ha akarja, megverem helyette a tálcával, nekem szabad nőt megütnöm. Hát komolyan, mióta elvárás, hogy a férfiak a nagy habos királylányruhájukról álmodozzanak? Őszintén szólva, engem aggasztana, ha a páromnak (nem igazán szeretem ezt a szót, na) férfiember létére nagyon konkrét elképzelései lennének az esküvőről, például mi van, ha ő úgy képzeli el, hogy én hófehér tűsarkúban libegek egész végig, miközben nekem az elsődleges napirendi pont a Kényelmes Cipő lenne?
Utána kicsit elgondolkoztam azon, hogy vajon azért nem mentem-e soha férjhez, mert a királykis/menyasszony rajzolással töltött óvodás évek után sosem fantáziáltam nagyon kitartóan Az Én Esküvőmről (házi fogalmazás, Tapsi Füles, 3. a osztály), mármint azon túlmenően, hogy nyilván Alice in Chainsnek kell szólnia, kis Nine Inch Nailsszel, aztán rájöttem, hogy oké, az Én Nagy Napom, de lehet, hogy mégsem akarnám külön kínozni a rokonokat. De a kis elgondolkozás végül abba torkolt, hogy a frászokat, azért nem mentem férjhez, mert akihez mentem volna, az nem kért, aki meg kért, ahhoz nem mentem, aztán meg azóta sosem volt aktuális ez a kérdés. Mármint azóta a leghosszabb kísérlet azt hiszem, az volt, amikor egyszer két és fél napig majdnem nem egyértelműen nem jártunk holmi derék fiatalemberrel (nos igen, a dolgok, amikről nem blogoltam, nagyon sokadik rész), de az is annyira lelombozó élmény volt, hogy inkább visszamásztam a kövem alá. Igazából ha valami négy-hat próbálkozásból átlagolva negatív / iszonyúan borzalmasan negatív élményeket ad, azzal egy idő után nem próbálkozom.
