Ha bárki azt látja a hírekben, hogy XY kiadó irodáját porig égették, én voltam. A magyar könyvkiadók többsége sokat tesz azért, hogy a fordítók szívből gyűlöljék és személyes ellenségüknek tekinthessék őket (lásd még: fizetési morál), de itt olyan új rejtett pályákat dobtak elém az első email váltástól kezdve, hogy az eszem megáll. Most például a már megszerkesztett, sőt, betördelt (!!!) könyv kapcsán találták ki, hogy nekik egy csomó mondat inkább nem tetszik a szövegben.
Azt hiszem, mégis elmegyek sárkánygyártó kisiparosnak, nem mintha arra igény lenne, de legalább nem gyűlölném közben azt a munkát, ami után minden egyes esetben meg kell vívni még a III. világháborút is, hogy esetleg apró morzsákban kegyeskedjék kifizetni.
(Azért vannak kivételek, munkában és kiadóban is, csak a fehér holló elterjedt hozzájuk képest.)
