melegrekord

-ot dönthetünk ma az előrejelzések szerint. Az agyam már egészen biztos elolvadt, és kifolyt a fülemen. Álmos vagyok. És iszonyatosan fáj a kezem (pedig nem erőltettem túl; de ennyire drámai időjárás-változást sem jósolnak, mint amennyire most sajog az a régi törés) és fogytán a kávém.

De összességében azért most jó. Az a jóllakott, álmos jóság, hogy süt a nap, otthon ugyan nincs rend, de van vörösboros marhapörkölt (a nővéremmel bográcsoltuk, és - szokás szerint - zseniális lett), és nem felejtettem el venni mellé friss zsemlét sem. (nem találtam megfelelő verset a készletben, úgyhogy ezt választottam, mert ebben legalábbi hideg van, és az most elférne itt is)   A hétvégét nővéremékkel töltöttem az erdei házikóban, főztünk bográcsban, sütöttünk szalonnát, néztünk focit (jellemző, hogy a mexikóiaknak drukkoltam - amelyik csapatnak én drukkolok, az mindig drámaian kikap, most például öngóllal), aludtunk nagyokat, ananászt és paradicsomot majszoltunk az árnyékban hűsölve.

Azaz semmi izgalmas nem történt, meleg van, és az agyam elolvadt, és kifolyt a fülemen. Álmos vagyok, és kikötődött a cipőfűzőm. Mehetnék már haza.