interjúk meg ilyenek

Eszembe jutott, hogy fogalmam sincs róla, hogy mi volt az első interjú, amit csináltam (volt egy Dark Clouds interjúnk, de egyszerűen nem emlékszem rá, hogy ott lettem volna, amikor elkészült; persze ennek ellentmond, hogy tudom, hogy az ADs kávézójában... ööö, ennek viszont ellentmond, izé, ennek nem mond ellent semmi sem, akkor az lehetett az első); hogy mi volt az első angol nyelvű interjú, és hogy mi volt az első élőben elkövetett angol nyelvű interjú, és hogy e két utóbbi egyáltalán külön volt? Azt hiszem, talán külön, azt hiszem, talán az első angol cuccunk egy nyúlfarknyi e-mail interjú volt Jeff Walkerrel a Blackstar kapcsán. Igen, és aztán voltak telefon-interjúk, vagy ki tudja, valamelyik fürtöst kaptuk el a Dynamon? Hah, életem metálos szakasza, kár, hogy már a kazetták sincsenek meg, mármint azok, amelyikre felvettük az interjúkat. Meg a többi, illetve az eszköz, ami lejátszaná őket.

Most megint interjút kell leírnom, és már felvétel közben is érezni lehetett, hogy ők halkak, a háttér hangos, és bár mp3-ból jóval kényelmesebb leírni bármit, mint annak idején magnóról mindent visszateklergetve, a lényeg nem változott: a munka ezen része ocsmány. Ráadásul közben mindig azon kattog az agyam, hogy ezt mennyivel jobban meg lehetett volna kérdezni, hogy ennél mennyivel okosabbat lehetett volna kérdezni, de hát sajnos ez nem így megy, az interjút magát nem lehet visszatekerni egy kicsit, csak a felvételt.