és még az eső is szép szürkén esik

Mother of God, zörög a fejemben némileg elképedve, mert írásban és gondolatban inkább angolul káromkodok, ráadásul magam sem tudom, épp miért, hiszen egész hatékony napot zárok, leszámítva a nyomasztó álmokat, a rossz híreket, és azt a szomorú tényt, hogy a pizsamám ujjának sikerült belelógnia a frissen kiégetett, cinóbervörös üvegfestékbe, és az bizony ráragadt. Pedig a frissen kiégetett üvegfestéknek már nagyon nem kéne ragadnia, pláne a pizsamámra, mert az üvegfesték sajnos kimoshatatlan, a pizsamám pedig nem cinóbervörös. De ezen kívül fényképéeztem napfelkeltét, felfogtam a francia nyelvtan újabb kacifántosságait (azt hiszem), bepótoltam az össze-vissza megjegyzésekből álló naplómban két hetet, és majdnem kitaláltam, mit vegyek fel holnap.