Vagy tanulni vagy aludni vagy fordítani, ehelyett ülök és bambán idegeskedek, idegesen bambulok, és olyan életlen az agyam, hogy kenyeret sem lehetne vajazni vele. Mondjuk azt mintha amúgy sem aggyal kéne, de hiába nézem a szépséges szabályokat, nem állnak össze, teljesen reménytelen, ma az sem jutott az eszembe, hogy nincs itthon ennivaló, csak amikor már bezárt minden bolt (már a kínai büfében is csak két különböző fűszerezésű csirkéből tudtak összevariálni fél adag ételt; legalább nem kértek érte sokat).
De pompázatosan hűvös az idő, találtam (felirat nélküli) francia filmeket a youtube-on, és lehet, hogy holnap (ööö, ma, ahogy elnézem, úgy másfél óra alvás után) az új lila ruhámat veszem fel. Vagy simán csak farmert (hová tehettem a farmerem?) és pulóvert (de melyik pulóvert?), mert kialvatlan leszek; nem is tudom, mostanában az ennyire összetett gondolatokra sem vagyok ráhitelesítve.