A hajrázásban annyira őrjöng az agyam a cukorért, hogy a boltban vaníliapudingot kellett vennem, és ilyesmire vagy másfél éve nem emlékszem; aztán ebédre pedig valami nagy, tojáshabos-cukros süteményt, ami közelebbről megvizsgálva Nagyon Rossz Választásnak bizonyult, a habot egyben le kellett róla emelni és kukázni, maga a cucc pedig az előző napi mákos guba és gyümölcsleves összerohasztott, szentségtelen ivadéka volt. Az időbeosztásomat természetesen nem sikerült tartanom, de így 62-64 órával a határidő előtt még mindig reális, hogy befejezem (de közben nem lesz őszinte a mosolyom).
Tegnap a köztes agyhalál állapotában elkocsmultam a szokásos szerda-csütörtöki elkocsmulásra, ezer éve nem látott emberek voltak ott, akiknek örültem nagyon ám. Kaptam személyre szóló tárgyalási tanácsokat és japán típusú tárgyalási tanácsokat, most már csak tárgyalási helyzetbe kell kerülnöm (ez nem rajtam múlik, hanem idegen jogi osztályokon), lehetőleg valamikor jövő kedd után, amikor már esetleg a kurta horkantásoknál összetettebben tudok majd beszélni.
És szokás szerint Order of the Stick pólókat akarok venni csak mert, de egyelőre még megálltam, hogy valóban vegyek.
