Ülök egy megnyitott jogi szakszöveg fölött, hallgatom a
Finnegan's Wake-et (
ebben a változatban kérem élvezzük a fantasztikusan csodás oirish kiejtést) (
de történetesen nekem épp ez a változat van meg a gépemen) (
és a legendás Ronnie Drew), táncolok a széken, és a refrénnél lelkesen tapsolok. És semmit sem ittam.