Egy hete még leégett az arcom és a vállam, amikor mezítláb, kis trikóban olvasgattam a parkban (és dobozos sört ittam mellé, és előtte volt vicces jelenet a pénztárosnővel is, aki - látván, hogy délután kettőkor sör veszek, tehát becsületes honpolgár már nem lehetek - komor arccal elkérte a személyimet, megsértődött, hogy nevetni kezdtem, és még jobban megsértődött, hogy nem szökött óvodás vagyok), szóval leégett az arcom és a vállam, ma meg hat darab fok bír lenni, és olyan hangosan sivít a szél, hogy valamikor az éjszaka közepén túlélőtábort alapítottam a plüssállataimmal (nem csak antropomorfizálom és betakarom őket, mert fázna szegény Bánatos kutya és a vérmaci, de ha jól építkezem belőlük, sátorrúdként is funkcionálnak, és a fejemre húzhatom a takarót anélkül, hogy az arcomba tapadna) és néha olyanokat motyogtam nekik félálomban, hogy nem, a lavinának a játékban egészen más hangja van (és még soha nem játszottam olyan játékot, ahol lett volna lavina).
Egyébként pedig zombi akcióbörleszket álmodtam, az erdei autós üldözés alapján a Coen testvérek rendezhették az Animal Planet megbízásából.
