Na jó, lehiggadtam. Kit érdekel ez az egész? Csak néha nálam is elszakad a cérna, szép is lenne, ha sosem tenné, egyszer csak lerobbanna a fejem, mint a rajzfilmekben. Tényleg vissza kell menni valami ütés- és rúgásközpontú agresszívumot művelni, és akkor az sem lesz, hogy néha (szigorúan bakancsban) teljes lendületből rugdosom a falakat (fejlődés, hogy az elmúlt négy évben nem ütlegeltem a tapétát puszta ököllel, bár gyaníthatóan nem a vérmérsékletem változott meg, hanem kevesebb vicces női könyvet kell fordítanom vicces női szex témában) (nem, nem a gender -t néztem félre, kifejezetten a női, a vicces és a szex volt egy könyvbe gyúrva; olyan is lett, amilyet ez ígér, nem túl jó).És el fogok menni világgá, aki jön, jön, aki nem, nem. Csak nem ártana, ha három hét várakozás után végre kiböknének erre valami válaszféleséget az érintettek.
("Különben mindegy, mindenképp szeretlek" , vontam aztán bele a vállam a világba, csak arra kell még rájönnöm, hogy hogyan is csináljam, hogy ne fájjon közben, a világ szeretésének nem az a lényege.)
