Végül aztán az ütemes lábdobogást egészen más ütemes zajok váltották fel, szóval talán jobb is, hogy nem mentem fel szerelmet vallani. A hétvégének ezen kívül egyetlen említésre méltó eseménye, hogy meghibásodott az átmeneti mobilnetes cucc, amit még március közepén kaptam arra a két hétre, amíg meg nem javítják a rendeset, ez hosszú két hét, azt hiszem. Viszont most nincsen otthon internetem, ami kicsit megnyugtató (épp kezdtem nagyon torkig lenni vele és a rajta tenyészőkkel), de kicsit bénító is, például most vagy hirtelen befejezek dolgokat még itt, a hamburger mellett, vagy nem tudom, mi lesz (mondjuk először le kéne higgadnom, mert az interneten ilyen aaargh! ezek komolyan gondolják!!!4!! izék tenyésznek) (felhívnám minden kedves ismerősöm figyelmét, hogy ne most próbáljanak meggyőzni a vallási, politikai és társadalmi nézeteikről, mert a lapát a kevéssé fájdalommentes plasztikai műszerek közé tartozik).
Azért reménykedem benne, hogy ha sikerül végre befejeznem azt a vackot, amivel küzdök vagy két hete, és ami kb. olyan, mintha egy törött borosüveget kaptam volna azzal a felirattal, hogy "rakd össze, puzzle, de óvatosan, mert kicsit vágnak az elemek", szóval reménykedem benne, hogy akkor kicsit minden jobb lesz. Akkor már csak a szarvassá változtatott asszony történetével kell megbirkóznom, vagy nem, vagy mit tudom én.
