Csak azt tudom, hogy nagyjából az utolsó csütörtöki edzés előtt szakítottunk, úgyhogy kellett hozzá egy naptár is, hogy kiszámoljam, hogy az csak december 17. szerda este lehetett, és uram Isten, már 7 éve és 2 napja szabad vagyok, ó, édes Istenem, de jó, de jó.
Őszintén szólva, az borzalmas időszak volt, és én nagyjából már azelőtt elkezdtem megpróbálni kilépni abból az istenverte kapcsolatból, mielőtt egyáltalán beleléptem volna, és nem teljesen véletlen az sem, hogy azóta is inkább pofozok meg embereket és kapok sikító ideggörcsöt nyilvánosan, mint hogy akár esélyt adjak annak, hogy valaki még egyszer velem azt megtehesse. Nyilván nem egészséges, de ez van. És hiába ismertem meg a dolog kapcsán rengeteg jó embert is, képtelen vagyok gyűlölet és undor nélkül visszagondolni a dologra, abusive relationship, mindig azt hiszi az ember, hogy vele nem történhet meg, de ha kellően lassan adagolják, lenyomják a torkán bárkinek.
És lehet, hogy sosem lesz már belőlem épkézláb, pláne boldog ember, de örülök, hogy eltelt hét év, és még élek, mert 2001. és 2003. között bármelyik nap meghaltam volna szívesen.
