Augusztus huszadika van, nagyon kábán ülök a padlón, és arra gondolok, hogy este akár vihar is lehet, de nem baj, mert leszerelték a maradék redőnyeimet, és az új ablakot nem nyomja be a legnagyobb szélvihar sem.
Az agyonvertségig kimerült vagyok, pedig tegnap este csak két whiskyt ittunk meg és egy csodálatos ale-t. (Azt hiszem, az Ardbeg egy olyan scotch, ami nekem minden szempontból tökéletes. Van még pár ilyen, de más alkalmakkor mindig túl sokat kóstoltunk ahhoz, hogy emlékezzem a nevükre.) (Egyszer úgyis veszek magamnak sok ilyet. Tőzegeset. Füstöset.)
