No, hazaértem. Azóta úgy fáj a fejem, hogy azt sem tudom... semmit sem, és elfogyott az úti croissant, és jaj, jaj.
Újabb dolog, amiről majd egyszer írnom kéne, de azt hiszem, maradhatunk is annyiban, hogy majd és egyszer. Most pedig elmegyek, és civilizálatlan küllemű és szagú szavojai sajtokat fogok piknikezni a Dunaparton, koktélparadicsommal és a repülőútról maradt, nem egész egy deci vörösborral, mert a fejfájásomra már paracetamollal megdobva sem hat az ibuprofen, szívfájdalom ellen viszont hátha ez segít egy kicsit.
