Történt közben csomó minden jó, például voltam nagyon szép és hangulatos esküvőn, a születésnapomon Mergenc elvitt az állatkertbe, aztán most már vagy tizennégy órája nincs hőség, a nagybátyám elvitt ebédelni és rózsát is hozott nekem, a másik nagybátyám pedig főzött nekünk kávét, ha már azeső elmosta a munkanapját, és ezért épp hazaért, mire mi épp arra jártunk. A térdem majdnem begyógyult, szintén majdnem befejeztem egy rajzot, szép lett, csak arra nem alkalmas, amire kérték (viszont ha befejeztem, akkor ezt is letudtam, és hurrá). És délelőtt kaptam két álomjó-szép cipőt, az egyiket már ki is próbáltam, és hú annyira tetszik, és pont megy a kedvenc zoknijaimhoz, és nem ázik be, és olyan kényelmes! Hah, annyira lelkes vagyok, hogy a hűvös idő dacára rövidnadrágban (az új rövidnadrágomban, mert olyan is van, igaz, az már egy hónapja, például abban lyukasztottam ki a térdemet (ezért jó a rövidnadrág, mert általában a térdemmel együtt az új nadrágomat is el szoktam ilyenkor szakítani) (ennyire csúnyát mindig csak új nadrágban esek, hogy legyen miben kárt tennem)) mentem el családozni, hogy semmi se takarja el az én szép új sötétszürke-fehér-rózsaszín cipőmet.
Az állatkertben egyébként a világ legforróbb napján voltunk, és előtte a Nyugatitól gyalogoltunk odáig, és azt is hozzátenném, hogy nem tudtam, hogy ez lesz a program, különben nem 1) öltöztem volna úgy, hogy egész nap valami légkondicionált kávézóban hűsölök majd, és lehetőleg ott se fázzak 2) oké, a gépet talán vittem volna, de a töltő másfél tonnáját nem 3) nem vettem volna hirtelen felindulásból és születésnapi önajándékul négy tusfürdőt és egy parfümöt, szóval a hőség mellett még irgalmatlan nehéz is volt a hátizsákom, és erre mi túráztunk a napon. Jó, és ittunk sört. És láttunk szurikátakölyköket. És simogattam lajhárt. Szóval nagyon jó volt. Az is, amikor utána végre leültünk valahol, és sört ittunk, és végre aznap először ettem.
És most jó az eső is, meglepő mód a kettős front ezúttal a számítógépeimet viselte meg, a kettő összesen legalább három órát töltött azzal, hogy fagyott, és fagyott, netán annyira fagyott, hogy újraindítani is csak nyers erőszakkal lehetett (chrome... amire azért váltottam, mert a firefox már civilizálatlanul sokat fagyott).
Ú, és most megettem a reggelimet, de egyszerűen lusta vagyok elmenni vásárolni, és álmos. Végre hideg van. Végre fogok tudni aludni rendesen.
