for reals

Az ablakom alatt lépésben elvonuló, folyamatosan dudáló, hangosbeszélőbe populista sötétséget ordibáló menet folyamatos ricsajától végképp eltört bennem valami, és azt hiszem, ezennel átadom a mai napot a habzó szájú gyűlöletnek.

Árpádsávos*, magyarkodó férgek**, Nagymagyarország matricával a kis francia kocsitokon (mert sosem feledjük Trianon vérző sebét, de hát ha a rönótot adták a legjobb konstrukcióban), lusták vagytok gyalog tüntetni?

Ó, bár valóban megfojtott volna titeket valamelyik nemzetellenes világösszeesküvés!

(Tegyük hozzá, most olyanok se tüntessenek az ablakom előtt, akikkel amúgy egyetértek. Továbbá ne fúrják a fejem fölött a falat, ne kezdjék légkalapáccsal bontani az úttestet, ne most vágjanak egyet a villamossínen – igaz, azt főleg éjfél után szokták – és ne most ordítsák világgá a családi problémáikat talajrészegen. Igaz, azt is főleg éjfél után szokták. LEGYENEK CSENDBEN.)
*Semmi bajom nincs azzal, amit egykor jelképezett, komolyan, miért is lenne. Minden bajom van azzal, amit most jelképez.

**Tegyünk különbséget a magyarok és a magyarkodók között. A magyarok rengeteg fontos, okos, ügyes és szép dolgot adtak a világnak. A magyarkodók csak hazugságokat és gyűlölködést.