Most már tényleg csak matematikai esélye van, hogy idén megcsináljam a nanowrimo-t, pedig az elmúlt napokban nagyon küzdöttem, de most már két napja gyorsabban írok, mint ahogy gondolkozni tudnék, és nem mindig tetszik, amerre ez tekeri a történetet, pedig most már kezdem érezni, hogy tényleg történet, és tényleg tekeredne, de ezer szavanként mindig meg kell állnom átgondolni, hogy innen merre is visz az egész, és miért épp arra, és egyszerűen ennyi kávém és fejfájáscsillapítóm már nincsen.
Pedig annyira magabiztosan vágtam neki, és annyira akartam, de tényleg. Csak plusz három nap kéne.
