(Ez egy jó, hm, tizen...négy-öt éves fordítás, és alighanem most már mindent máshogy csinálnék benne, például most már eleve nem ülnék neki lefordítani. De azért még szeretem...)
| Norman MacCaig: November Night, Edinburgh The night tinkles like ice in glasses. Leaves are glued to the pavement with frost The brown air fumes at the shopwindows, Tries the doors and sidles past. I gulp down winter raw. The heady Darkness swirls with tenements In a brown fuzz of cottonwool Lamps fade up on crags, die into pits. Frost in my lungs is as harsh as leaves Scraped up on paths. - I look up, there A high roof sails, at the mast-head Fluttering a grey and ragged star. The world's a bear shrugged in his den. It's snug and close in the snoring night And outside like chsyanthemums The fog unfolds its bitter scent. | Novemberi éjszaka, Edinburgh Mint jég a pohárban csendül az éj Az útra ragasztja a lombot a fagy. Barna a pára a kirakaton, Az ajtóhoz libben és besündörög. Nyers telet kortyolok. Szilajul Kereng a házak közt a sötét. Barna, s mint vatta, szálas a fény Fakón felvillan, elhal az éjben. Szárazon roppan, mint levél a földön A fagy a tüdőmbe. - Fönn a tető Mint a vitorla s árboca csúcsán Egy tépett kis csillag szürkén rebeg. Medve-világ ez, barlangban alvó Meghitten szűkös a horkoló éjben És odakinn mint óriás-krizantém Nyílik a keserű illatú köd. |
