nem fogok csak ezért egy órát utazni az esőben, pedig

Annyira végtelenül szürke, vizes idő van, hogy ilyenkor padlótól plafonig érő üvegablak mellett kellene ülni egy kávézóban, kis hajlított széken, kerek asztalka mellett, ír kávét inni szétdobált mappák és papírok között, nézni az esőben rohanó embereket és a szürkeséget, mintha az egész világ akvárium lenne, a félhomályos, porceláncsengésű meleg pedig unott turistákkal teli tengeralattjáró.