Ordít a Led Zeppelintől a Kashmir, sülthagymás-májpástétomos hárommagos kenyeret eszem, romantikusan költői gondolatok kavarognak a fejemben, az élet közel tökéletes (mindenem fáj a náthától - leginkább a monitornézésem - rengeteget kéne dolgoznom, már megint nincs a gépemen WarCraftIII, és rohadt hideg van).
Közönségfilmeket néztem a moziban, tetszettek; esett az eső, átaludtam; piros virágszirmot ragasztott az ablakomra a vihar, lefényképeztem. A Led Zeppelin átadta a helyet Beethovennek (elvégre idősebb), gondolkozom rajta, hogy két külön program alkalmazásával majd hangoskönyvet és szimfóniákat fogok hallgatni - de ehhez kényelmes karosszék is kéne, hogy legyen miben elterülve tejszínes teát kortyolgatnom, csak akkor biztos elaludnék és leönteném magam, szóval jó lesz a műanyag szék is, goromba nescaféval.
