morcos is vagyok, meg lassan már rasszista

A toleranciám kezd bedőlni, és ha még egy jellegzetesen afrikai származású - akár arab, akár néger - férfi leszólít / odafüttyög nekem / utánam fut és elém ugrik / a karomat rángatja, én feladom azt a nagy és nemes elképzelést, hogy civilizált ember nem fajgyűlölő. Ezek bazdmeg, ezek bárkit kihoznának a béketűrésből.

Leszólít; megyek tovább. Erre utánam fütyül, majd, mivel nem érzem magam jól idomított háziállatnak, és erre sem állok meg, elém ugrik, és közli velem, hogy nem kell tőle félnem. Mondom neki, hogy félre ne értsen, én nem félek tőle, de mennék az utamra. De ő beszélgetni akar velem. Az nagy kár, mondom, mert én nem akarok vele beszélgetni, nem személyes, egyszerűen nem akarok beszélgetni senkivel, és mennék az utamra. Cselezget, hogy ne tudjam kikerülni, és mondja, hogy de ő akkor is beszélgetni akar velem. Mondom neki, hogy ez egyre szomorúbban hangzik, mert én nem fogok vele beszélgetni, és tényleg mennék az utamra. Mondja, hogy mert félek tőle, pedig nincs rá okom. Most már kezdek nagyon ideges lenni, úgyhogy lényegesen élesebben közlöm vele, hogy én most megyek az utamra, persze beugrik elém, félig fellököm (metálzenén edzett fajta vagyok, vállal elég jól tudok utat törni - váratlanul vesén könyökölésben is jó vagyok, de azt itt nem akartam kipróbálni, nem akartam megkockáztatni, hogy akkor bepöccen és megver), mellém szegődik, lohol, és magyarázza, hogy de ilyen csodálatos lényt, mint én, még nem látott (ezeknek fizetnek azért, hogy ilyeneket mondjanak, ez biztos), és ő akkor is beszélgetni fog velem, mondom neki, hogy most már tényleg keressen valaki mást, de ő csak engem akar és örökre, és végül csak azért kopik le, mert beérünk egy fehérekkel teli buszmegállóba. De ez nem csak este, hanem fényes délben is így megy. És bepróbálkoznak minden második nőnél, akkor is, ha kb. szkafanderben megy végig az utcán, akkor is, ha az utca túloldalán megy.

Szóval mégis, mi a kurva anyjukat képzelnek magukról ezek? És mi a kurva anyjukat várnak? Hogy aki láthatóan rájuk sem akart nézni, ideges, amiért megállítják, és úgy általában a halál faszára kívánja őket (szigorúan vazelin nélkül), az majd egy kis kitartó zaklatás után rájön, hogy héééé, ez itt az én életem szerelme, és feleségül akarok hozzá menni, de legalábbis kibérelném magamnak egy pásztorórára? Menjenek a picsába. Most emiatt az utolsó, férges söpredék miatt komolyan valami önvédelmi sprayt vagy tazert kéne szereznem, hogy kimenjek az utcára fényes nappal?