Mivel az öt könyvből háromról is van ismertető az endless.hu-n, kettőt ráadásul én írtam, tehát jó esetben még a véleményemet is tükrözi, gondoltam, hogy most hosszas elemzésekkel nem fárasztom magamat. Inkább megyek vissza legelésző szarvastehenet rajzolni, bár az sem egyszerű (fotóreferencia alapján nem kivitelezhetetlen) (és fontos, hogy felismerhetetlen legyen, tehát akár ez a bejegyzés is megfelelne a célnak: "rajz a legelésző szarvastehénről" ).
1. Keith Donohue: The Stolen ChildÉs kimaradtak, bár azért szerettem őket (nagyjából az olvasás sorrendjében):
Gyönyörűen felépített, rövid és feszes könyv, de épp eleget írtam róla itt.
2. Murakami Haruki: Kafka a tengerparton
Sosem vettem volna meg, ha Brainoiz nem írt volna róla ismertetőt; de írt.
3. Patricia A. McKillip: In the Forests of Serre
Igazán nem azért, mert én fordítottam magyarra, de ez a könyv nagyon szép. A The Forgotten Beasts of Eld is gyönyörűs, de azt már 2008-ban kaptam meg (és csak félig fordítom).
4. J. K. Rowling: Harry Potter and the Deathly Hallows
Páratlan tömeghisztériával körített, meghatározó korszak zárult le, és ha nem is ez a legjobb rész a hétből, azért sokan vártuk.
5. Robert Holdstock: Lavondyss
Nem mondom, hogy bármikor olvasgatnám, mert kegyetlen... de hihetetlenül sűrű és erős; ismertettem, már amit értettem belőle.
Neil Gaiman: American GodsÉs azt hiszem, hogy tulajdonképp a Csillagpor -t is szeretni tudnám egy másik fordításban vagy eredetiben (Tündeföld? Valakit nagyon szíven haraphatott Elrond vírustani okfejtése; magyarul az ilyen vidékeket hagyományosan Tündérországnak hívjuk... ...és azért akadt még pár olyan megoldás, hogy a tarkómig szaladt a szemöldököm); így inkább nem, és amúgy is, nekem a film az első és meghatározó, és mint ilyen, jobban tetszett.
Biztos illett volna hamarabb és magyarul elolvasnom, ha már egész sortöredékeket én és a tulajdon két kezemmel ferdítettem bele, de angolul hamarabb jutott el hozzám.
Mohsin Hamid: The reluctant fundamentalist
Érdekes, aktuális és rövid könyv, csak zavar benne az a szertartásoskodó érzelmeskedés, ami annyira idegesített azokban a pakisztániakban, akikkel egyszer régen berúgtam. Ez persze a könyvet igazolja, elvégre egy pakisztáni monológja.
Guy Gavriel Kay: Ysobel
Egyszerű, irreális, de letehetetlen; kiváló ifjúsági ponyva fantasztikus és történelmi elemekkel és tizenöt éves, Pearl Jam rajongó kanadai kamaszfőhőssel.
Joolz Denby: Billie Morgan
Jó könyv ez, csak inkább lehangoló, hogy egyik szereplőnek sem volt életében egy jó napja sem, hiába motoroztak és drogoztak annyit a nagy angol iparvidéken.
Cecelia Ahern: P. S. I Love You
Ez a könyv valójában egyetlen barbie-rózsaszín, fröccsöntött szívfacsaró, de annak meglepően kellemes.
Kleinheinz Csilla: Ólomerdő
Kicsit túl komornak találom, és a szerkezeti arányok nekem valahogy nem állnak meg, de azért vannak benne nagy-nagy szépségek és gödöllői HÉV.
Liam O'Flaherty: Famine
Átfogó tabló a nagy burgonyavész összes szörnyűségéről, hardy-i vontatottsággal. Igaz, legalább tudom, mi okozta a példátlan népességnövekedést az éhínség előtt.
Juliet E. McKenna: Western Shore és Eastern Tide
Az Aldabreshin Compass sorozat előző köteteit Southern Fire + Northern Storm még én fordítottam (a Déli Tűz I-II még meg is jelent, de az Északi Vihar -t félúton leállíttatta a kiadó), de csak a véletlennek köszönhetően tudtam meg, hogy azóta a teljes sorozatot készre kerekítette a szerző. A fantasy-re jellemző, eseti világmegmentés klisésségét nagyban tompítja a trópusi szigetvilág szokatlan, de élvezetesen kidolgozott helyszíne.
Brandon Sanderson: WarBreaker 3.5
Az ifjú fantasy titán honlapjáról ingyen letölthető, még nem véglegesre szerkesztett, de így is igen kellemes ponyvája. Szépen kitalált szimbólumok, emberfeletti világ, hősök és küzdelmek - sajnos egyelőre ezzel együtt sem lépi túl a nagyon szórakoztató ponyva kategóriáját, de egyrészt még sokat szerkeszthetnek rajta, másrészt ez is épp elég.
Max Brooks: Zombie Survival Guide
Első ránézésre nagyon vicces, aztán kiderül, hogy a szerző minden betűjét komolyan gondolta; onnantól viszont érdekes lesz.
Anna Dale: Boszorkányoknak suttogó
A címért bántalmaznám a fordítót, egyébként igen bájos ifjúsági könyvecske 8-12 éveseknek 8-12 éves, angol varázslók cselszövésekkel és csalánteával teli életéről.
És olvastam olyan könyveket is, amik olyan átütően nem tetszettek, például nem győzött meg a Hóvirág és a titkos legyező (eddig is sejtettem, hogy lábzsugorított kínai családanyának lenni nem lehetett olyan feneketlen mámor) és a Washington útikönyv olyannyira nem, hogy határozottan fizetniük kellene, hogy én oda elutazzak. Las Vegas más kérdés, ott legalább közel a Grand Canyon, de azért oda is csak majd milliomos koromban nézek el, magángéppel és minden.