Történt egyébként rengeteg minden, nem olyan nagyon fontos dolgok, inkább kis színesek, de persze az újságban is azok a legjobbak; elvégre színesek, de nincs tétjük. Annyira. Voltam például J.-vel Screen és Nomad koncerten, és igen kiválóak voltak a fellépők mind egy szálig, és még Crowe kisfiáról is nézhettünk képet, nagyon helyes kiskölyök. Mondjuk a Merlin kávézója nem különösebben alkalmas rockkoncertek hangulatos lebonyolítására, például világos van és a közönség ül, a helyieknek pedig konkrétan a jó kurva anyjukat, mert miért is nem lehet a Hello Kitty epizódokat pörgető kivetítőt lekapcsolni, amikor fellépő van? Illúzióromboló. Meglehetősen. Persze ettől még a zene jó volt, csak a fenébe is, ennél az iskolafarsangon tisztességesebb körülmények között szoktak fellépni, nálunk legalábbis tisztességesebb körülmények között léptek fel annak idején.Aztán volt nagy családi születésnap, rengeteg spagettivel, tortával és diavetítéssel nagyszüleim és nagybátyáim 34-38 évvel ezelőtti, algériai kalandjairól; és nagyon szép volt, illetve nagyon finom, vagy fordítva. Előkerültek mindenféle családi legendák, Budapest ostroma, és nagymamám bátyja úgy hatvanöt év távlatából megtudta, hogy a lány, akinek '42-'43 között a tánciskolában udvarolt, később rettenetes házisárkány lett - érdemes volt látni az arcán az őszinte megkönnyebbülést (persze nem rá várt azóta is; hat gyermeke és közel negyven unokája van).
Később segítettem költözni, aztán elmentük írülni is, körülbelül úgy, hogy az utolsó csomagok felcipelése után járó pezsgőt már az utcán ittuk meg, üvegből (és aztán túl álmosak voltunk hozzá, hogy összetörjük az üveget, pedig terveztük, feszültséglevezetőnek meg minden), és így is lekéstük a Brigitta-kereszt fonást, de hát amúgy is mit csinálnék én itt Brigitta-keresztekkel, és különben is háromágút akartam volna fonni (hé, hát az embernek legyenek elvei, de legalábbis mániái) és itt csak négyágút csináltak, és a többiek sem lelkesedtek, valamint elkezdődött az előadás. És a Bran rengeteg régi dalt játszott, és ilyenkor mindig nehéz ám elfogadnom, hogy az régen és tizensok éve volt, és nem az a Nap süt az égen, stb stb stb, ilyenek. Később aztán zavarba is jöttem, és ez egészen hazáig kitartott, az ilyet onnan lehet felismerni, hogy az átlagosnál is összefüggéstelenebbül beszélek még több ostobaságot, de persze nehéz felismerni, mert általában elég összefüggéstelenül beszélek, és sok ostobaságot, ugye.
És továbbra is tele van sárgarigókkal a szívem, bár kicsit félek attól, hogy ha ez így megy tovább, nem elég, hogy rendet kell raknom a lakásomban, de emberszabásúvá is kell tennem, márpedig az valami földöntúli erőfeszítést fog igényelni; de tulajdonképp hajlandó vagyok rá, tökéletesen hajlandó vagyok rá. Persze azt hiszem, szívesebben küzdenék meg hétfejű sárkányokkal; de hol van már manapság hétfejű sárkány, és az amúgy is a férfi dolga volna. Nekem marad a saját rendetlenségem. És egy kiterjedtebb erdőségre való sárgarigó a gondolataim helyén (mert ahogy már azt Fan Csen is tudta: "ha a szív beteg, akkor a gondolkodás is zavaros, ebből tudjuk, hogy a szív az elmélkedés alapja." ).
