A múlt hét a farkasordító hideggel együtt eltelt. Kedd reggel egy halálra rémült denevért találtam a folyosón, vég nélkül rótta a köröket, kimenni nem akart, idővel rájöttem, hogy talán nem is lenne sok értelme kizavarni szegényt a mínusz tizenötbe. Estére megnyugodhatott, akkor nem láttam, de szerda reggel megint ott repkedett... és persze szerda este megtaláltam facebookon, hogy kit kéne hívni, hogy megmentse, de soha többé nem láttam szegény kis bőregeret (egyébként nem volt kicsi, úgy feketerigónyi lehetett, és ehhez illően fekete). Remélem, valaki begyűjtette, és most gondosan ápolják.
A közvetlen lakókörnyezetem egyéb izgalmakkal is megörvendeztetett: vasárnap reggel nyolckor a szomszéd néni ébresztett, majd rájött, hogy valójában a lánya egy másik szomszédnál szállt meg. Délután ugyanez a szomszéd néni ébresztett, hogy reggel véletlenül elvitte a csizmámat (szombat este akkora trutymó volt, hogy kinn hagytam a lábtörlőn száradni), és csak a távolsági buszon vette észre, hogy nem a sajátja van rajta, de most visszahozta. Nem tudom, mire gyanakodjak (az igen szomorú időskori demencián kívül). Tegyük hozzá, vasárnap én is elmentem pizzázni pénztárca nélkül, aztán otthagytam letétnek a netbookomat, és hazarohantam pénzért, de legalább senkit sem ébresztettem fel a legédesebb álmából (azt hiszem).
Mindenféle jó dolgok is történtek, voltam filmekről beszélgetni emberekkel, és céges vacsorán, és egyik reggel munkába menet volt időm zajló Dunát fényképezni. Vettem memóriahabos utazópárnát, és ha minden igaz, nemsokára utazáshoz is kipróbálhatom. Vettem színben majdnem hozzáillő tartalék fülhallgatót, és egy bélelt téli szoknyát, ami menet közben felcsúszik a derekamról a bordáimra (túl merev ahhoz, hogy csak úgy felredőződjön, mint a hagyományos szoknyafélék szokták, amiket mindig két kézzel kell visszarángatnom a helyükre, mielőtt leveszem a kabátomat), és olyankor 1) nem kapok levegőt 2) még sokkal rövidebbnek tűnik, mint amúgy. Pedig eleve nem hosszú, csak szép.
Megakadtam a történettel, amit tegnapra be akartam fejezni. Kicsit szomorú vagyok.
