Keddre odáig fokozódott a helyzet, hogy egy ponton kb. a lábujjaimon rugózva vinnyogtam, de akkor már tudtam, hogy semmit sem fogok tudni befejezni, ellenben másnap háromkor kell kelnem. Mindez pontosan így is történt, mondjuk a másnapi balesetek nem a fáradtságomból fakadtak (pl. utastárs a fejemre rántotta a tízkilósnál garantáltan nehezebb bőröndjét).
Aztán volt olyan is, hogy rettenetes, de édes hülyeségeket álmodtam, és felébredvén megkérdeztem magamtól, hogy ezt most tényleg muszáj-e, aztán azóta csak nyomasztó és ijesztő hülyeségeket álmodok. Soha többé nem kérdezek semmit. Hetek óta nem tudok rendesen aludni, és kezd kissé zavarni a dolog.
