egy kondér olvasztott üstben

Ma kitaláltam, hogy nem írok semmit, csakazértsem nem, nem, nem, hanem elalszom a nappal én is, csak az volt a gond, hogy úgy negyven perc után megfordítottam a fejem, és felébredtem arra, hogy ez vizes. Átizzadtam a párnám. Most várom, hogy megszáradjon, aztán áthúzom, legalább megdőlt az eddig mért hőségrekord Budapesten, jaj de jó.

Minden más meg olyan, hogy legalább három történet forog mindig egyszerre a fejemben, de minek, ha egyszer nem tudok írni értelmes, szikár mondatokban,  mert bármibe kezdek, az úgy elburjánzik, hogy metszőollót kéne mellékelni már az első írásjelhez.

Most megyek, és lezuhanyzom ma negyedszer is.