Ma sikerült egy perccel az első meetingem előtt felébrednem, vannak az itthon dolgozásnak is előnyei, bár azt nem mondanám, hogy nagyon összefüggően számoltam volna be arról, mit csináltam tegnap, és mik a mai terveim. Valamit azért mégis sikerülhetett átadnom a szándékaimból, mert később felhívott a főfejlesztő, hogy pontosan hogy lenne mindenkinek kényelmes megoldani azt, amit kértem (ha két tesztkörnyezetünk van, ne mindkettőn ugyanaz a változat legyen, hanem az egyikre tegyünk fel olyan fejlesztés alatt álló dolgokat, amiket az ügyfélnek még nem kell látnia, de nekem már hasznos lenne elkezdenem tesztelni, a másikon pedig maradjon az a változat, amit az ügyfél is megkap, hogy tudjunk dolgozni az általa jelentett hibákkal).
Aztán itt véget is ért a diadalmenet, a reggelimet nagyjából délre sikerült összeállítanom, de csodákat várok tőle: kurkumás-avokádós-gyömbéres-bazsalikomos banánturmix, egyetlen merő szupertáp. Spenótot már nem volt szívem belerakni, így is olyan íze van, mint egy félrekalibrált légfrissítőnek, nem kellett volna ennyi gyömbért beleaprítanom..
Elkezdődött a francia tanfolyam, az első lecke, hogy valami kreatív feladattal készüljünk az előző óra tartalmából. Ez egyrészt tök aranyos és milyen kedvesen próbál bevonni minket a tanulásba! Másrészt a tanfolyamon többségében munka mellett tanuló felnőttek vannak (tudom, láttam a fejüket zoomon), és szerintem ilyenkor a kötelező leckét is érdemes megfontolni, és visszasorolni ajánlottnak, a kreatívkodást pedig véletlenül sem várnám el. Nyolc óra szellemi munka után nekem legalábbis nincs rá igényem, hogy még a feladatot is én találjam ki, nem csak a megoldást.
Meghatározatlan ideig szünetelteti magát az Anathema, valószínűleg jobban elkeserítene a dolog, ha az elmúlt tizenöt évben kiadott lemezeik nem álmosítanának annyira, hogy még koncerten is unom őket (a hiba az én készülékemben van, nem kétség). Meg hát volt már ilyen, ha valaki olyan régóta követi őket, mint én, épp elég meredek dolgot látott-hallott... csak ki tudja, mikor jön el az a pont, ahonnan aztán tényleg nincs visszatérés.
