Pénteken sikeresen teljesítettem a pizzát, aztán hazamentem és összeomlottam. Szombaton elutaztam Prágába, Prága nagyon szép, sikerült lezúznom a térdem, hétfő reggel hazajöttem és a reptérről mentem dolgozni. Aztán este hazamentem és összeomlottam. AnnGel elkezdett dolgozni nálunk, nagyon vicces, velem szemben ül, már belefutottunk váratlan csokiosztásba, elvégre mégis svájci cég.
Megint szédülök, a héten le kellett mondanom miatta a pilatest és az úszást is, és totál lelkiismeret-furdalásom van, hiszen biztos lehetne így is edzeni, hiába tudom, hogy amúgy nem, néha a falnak is nekibillenek, nem most kéne féllábon egyensúlyoznom vagy medencében pancsolnom. De akkor is, milyen lógós vagyok már; közben pedig nyilván hülyeség lenne elmenni, és rosszul lenni. Eh.
Valamikor voltam argentin tangó próbaórán, és rájöttem, hogy hasznos lenne valami társastáncot csinálni, mert bár egyáltalán nem elégít ki, mint mozgásforma, az életemben hiánypótló koordinációs és szociális gyakorlat - viszont pár nélkül érkező nőnek lenni még úgy is végtelenül kínos volt, hogy külön hívtak haladó segítőket (csak nem eleget). Szóval a terven még finomítani kéne egy cseppet, azt is figyelembe véve, hogy magas (sőt, emelt) sarkú cipőt sem ajánlott hordanom, de bízom benne, hogy előbb-utóbb kitalálok valamit.
A ma esti kihívás pedig a palacsinta, már egy hete palacsintát akarok enni, ideje lenne megvalósítanom az álmaimat!
