az év új, minden más a régi

A szilveszter jól sikerült, azóta voltam dolgozni és úszásoktatáson. Elsőnek a hátúszás lábtempót* próbáltuk korrigálni, mert az volt a legkevésbé tragikus a már rögzült mozdulataim közül, nem tudom, hogy ebből pontosan mi terhelt a hátam közepére, de most ott van izomlázam (én arra tippeltem, hogy a vádlim fog térdből lebetonozódni). Gondoltam, hogy akkor most lendületből rendszeresen járok majd oktatódni, de a következő óra helyett kapásból a lúdtalpamat fogják méricskélni, miért üti mindig egymást minden.

És most akkor hétvége.
*kevés frusztrálóbb dolog van, mint hátúszásban csak lábtempóval átvergődni a medencén. Fekszem a rohadt vízen, a mennyezeten látom, mennyire nem haladok semerre (kivéve, hogy időnként nekicsapódom a medence szélének) és karmozgás nélkül is sikerül hosszonként kétszer az orromba csapni egy liter vizet.