az amatőr természetbúvár újabb észlelése

Az iroda melletti fán pár hete feltűnt egy dolmányos varjú, nagyon hülye pózban, komolyan, én ilyen idétlenül terpesztő varjút még nem is láttam. Aztán kiderült, hogy nem csak állt ott, szétvetett lábakkal, félig fejjel lefele, hanem fészeképítésbe kezdett. Az elkövetkezendő hetekben sokszor néztük, ahogy a párjával együtt elszántan próbálják helyükre tuszkolni a begyűjtött ágakat, de többet ejtenek el, mint ahányat a fészekbe fonnak. Nagyon drukkoltunk nekik, de őszintén szólva, elég reménytelennek tűnt a dolog. Sosem gondoltam, hogy ilyen nehéz fészket építeni: ez is egyike azoknak a halál logikus dolgoknak, amiket sosem gondoltam, mert ahhoz gondolkozni is kéne vagy valami. Idővel azért mindannyiunk őszinte meglepetésére fészek lett belőle, és ha a fa túloldalán ijesztő sebességgel haladó emberi építkezés (lesz itt a szomszédban egy yuppie-siló) nem zavarja meg a varjakat, talán majd a kicsiket is látjuk.