pedig én igazán vidám dolgokról akartam írni

De úgy tűnik, ahhoz nincs tehetségem. Szóval hetek óta fáj a fejem és szédülök, és minden hétvégén egyre kevésbé tudtam visszapihenni magam a hétre, amikor mégis napi nyolc órában képernyőket nézek, márpedig annál ilyenkor a spanyol inkvizíció sem találhatna ki durvábbat. Hétfőn hazafelé menet még győzködtem magam, hogy á, hazaérek, alszom, minden rendben lesz, aztán inkább hazaértem, rosszul lettem, és most szeretnék rájönni, hogy pontosan mi is a baj, vagy az nem is érdekel, csak hogy mitől múlik el. Egyelőre ott tartunk, hogy két gyökérkezelt fogam fölött van gyulladás (antibiotikum, és ha kiújul, műtét), és magas a vérnyomásom (ilyen sem volt még), amire a doktornéni kb. azt a tanácsot adta, hogy hagyjak fel azzal, hogy késő este fehérkenyeret nassolok (ööö... azzal könnyű lesz). És esik az eső és nyilván nagyon csúnyán buktam a nanowrimót is (képernyők előtt kellett hozzá ülni, és az nem ment), és egyáltalán. Életmódot kell váltanom, és abban rohadt béna voltam mindig is.