Nem akarják kifizetni a Jordan könyvet, ez úgy háromhavi munka és ennek megfelelő kereset; csupa kisstílű nyomasztóság, nem tudok tőlük aludni, de kiválóan szorongok, amitől fáj-a-fejem, fáj-a-hasam, amitől csak még jobban szorongok, az idegeim és a gyomrom cafatokban. Ez persze sosem jut az eszembe olyankor, amikor épp emberek társaságában vagyok, csak a napok jelentős részét emberek társaságán kívül töltöm, és olyankor rossz nekem. Több időt kellene emberek társaságában töltenem, csak ez sem mindig olyan egyszerű. De ha pár napon belül nem javul a helyzet, elmegyek a doktornénimhez, és kérek tőle valamit szorongás ellen, mert így gondolkozni sem tudok, például azon, hogy hogyan tudnám a lehető leghatékonyabban kiverni a kiadóból a pénzemet.Azért persze voltak és vannak jó dolgok is, például Luxemburgból itthon járt a legrégi-jobb barátom, és néztünk westernt (Börtönvonat Yumába ; nekem nagyon tetszett) és beszélgettünk egészen reggelig, és voltunk házibuliban Brainoizzal és Adryval, és aztán Fonológuslánnyal néztünk Brant, végül pedig a nővéremékkel szalonnát sütöttünk az erdei házikóban, és az továbbra is maga a béke.
Olvastam is sokat, és az is jó, és néztem filmeket, és az is jó, és egyszer biztos úgyis minden más is ilyen jó lesz.
És persze az is jó hír, hogy ez megjelent, biztos vicces lesz majd kézben tartani. Az első borítórajzom. És a kis fordításaim. Sok, bonyolult beszélő-utaló névvel. (Amúgy mindkét regény nagyon jó, nem csak azért érdemes megvenni a kötetet, mert ennyire én lettem a magyar hangja.)
