Általában, ha szabadságon vagyok, az első három-négy napban alszom napi tíz-tizennégy órát, és utána nagyjából egyenesbe kerülök. No, most voltam egy hétig szabadságon, még szombaton is tíz és fél órát aludtam, csodálatos lesz hétfőn újra munkába állni - ráadásul úgy, hogy valami windows átállás miatt mindenkinek be kell mennie az irodába (legalább két órával korábban kell kelnem) a nap első felében nem csak böngészőből megy majd minden email és chat, és kicsit félek tőle, hogy nekem le is fogják cserélni a laptopomat, amint meglátják (már a koronavírus előtt is szó volt róla, hogy ideje lenne egy új laptop, és azúta húzom, mert a programok felét nekem kéne újratelepítenem és beállítanom rajta, és neeeeeem, úristen, adatbázisokat beállítani, rémálmaimban sem). De az is lehet, hogy ahhoz túl elfoglaltak leszenk, abban reménykedem, hogy ahhoz túl elfoglaltak lesznek.
Előfizettem Amazon Prime-ra, mert elkezdték végre az Idő Kereke sorozatot, és egyelőre imádom, hát csodálatos, meg akarom nézni minden részét még sokszor. Azt nem tudom, milyen lehet úgy nézni, hogy valaki semmit sem tud a világról, de neken nagyon tetszik, ahogy rögtön az elejétől kis apróságokban beleszőnek olyan elemeket is, amik később lesznek fontosak, és jó, hát a szereplők kétharmadát nem így képzeltem el, de ezen hajlandó vagyok túllépni. Még nem tudom, hogy fogom pénteken beiktatni a következő részt a céges karácsonyi buli elé (ha addig nem rendelnek el kijárási tilalmat és statáriumot az omikron miatt), de muszáj lesz! Alig várom.
