Nohát, időnként nem tudom online igazolni, hogy jogosan játszanék az offline játékommal, amitől eleve agybajt kapok, pláne, ha csak a közismerten bugos játékkliens annyi áll közém és a kikapcsolódás közé. Olyankor civilizálatlanul leolvadok, nem értem még el a megvilágosodásnak arra a fokára, nem értem el a megvilágosodásnak semmilyen fokára sem.
Hétvégén voltam vásárolni, sétálni, próbáltam aludni, de a szorongás most abban nyilvánul meg, hogy hiába fekszem le, nem tudok "lemerülni", reggel pedig fél hattól háromnegyed óránként ébredek, ami minden szempontból hasznos (nem). Vagy bepörgött aranyhalként cikázom a feladataim között (és ennek megfelelően nem haladok semmivel), vagy különösen szedált lajhárként nézem a képernyőt, és fogalmam sincs, mit kéne csinálnom (...mi az a gomb? ...megnyomjam? - így sem haladok semmivel), izgalmas az életem, bár arra nehéz lesz visszaszoknom, hogy munka közben nem lehet időnként ír kesergőket énekelni. Öt és fél hete vagyok itthon, és még ki tudja, mennyi van hátra. Mostanra már biztos elment az a kevés józan eszem is, ami eddig volt.
