Végül aztán belázasodtam, és otthon lábadoztam három napig, ami bőven elég volt ahhoz, hogy végighallgassam az utolsó kötetet. Közben arra jutottam, hogy nem baj, meghallgatom én ezt még egyszer, nem tanulok meg tőle franciául (bár legalább két kifejezéssel bővült a szókincsem), de szeretem hallgatni. Illetve felfedeztem, hogy van fenn két Sylvain Tesson könyv is, például az, amelyiket az elmúlt öt évben félig már elolvastam, és egy másik, amit már két éve megvettem Kindle-re, szóval ha nagyon unom már Tolkient, tudok bonyolultabbra váltani (csak ott azért nem ismerem az eredetit. Illetve nem fordítás, és az mindig megbonyolítja a nyelvet). Ezen kívül rajzoltam is, kezdenek felszaporodni az állatcsomók, kezdhetnék valami hasznosabbat is az életemmel.
Ennek jegyében elmentem, és megnéztem, hogyan neveljem a sárkányomat már megint, és egészen elégedett voltam a harmadik résszel. A második részt nem szerettem (hősünk meglepően könnyedén lép túl az apja halálán), de a harmadik rendben volt. A lányfúria talán csilloghatott volna kevésbé, de ennyi belefér.
Néha történik más is, de arról mind lusta vagyok írni (és különben is, most el kell mennem bevásárolni).
