Most, hogy a gépem valahogy az öt bezárt és épp másolt fájlból hármat másolás helyett visszaállított a reggeli állapotába*, inkább örülök neki, hogy csak ennyit buktam.
Nem baj, még szerencse, hogy két gépen dolgozom felváltva, és egy pendrive-val mozgatom köztük az anyagot, és időnként mindent elküldök magamnak emailben is (valamint archiválok dropboxba), de ilyenkor mindig eszembe jut, amikor egyszer úgy füstölt el a vinyóm, hogy volt egy nagyjából leadásra kész, kb. 800 oldalas fordítás, amiről nem volt másodpéldányom, meg egy határidőm még azon a héten. Meglett, egy barátunk másfél napot dolgozott rajta, de meglett.
Istenem, erről most megint nagyon furcsa, erősen bizarr és végtelenül szomorú időszakok jutottak eszembe, nem is tudom, hogy a világ legnagyobb és legtejszínesebb sütijét kell bedobnom erre a megrázkódtatásra, vagy egy bögre whiskyt.
*elképzelésem sincs róla, hogyan, de mind a három fájlnak az utolsó valós mentés időpontja szerepel a "létrehozás időpontja" alatt, az utolsó mentés időpontja viszont reggeli. Feltaláltam az időutazást, vagy nem is tudom. Én személy szerint másolni próbáltam.