A meglepően szociális hétvégét egy tervezetten szociális követte, Könyvfesztivál volt, és ilyenkor sörözünk az SFmag stábbal, illetve a füvön ülönk egyéb könyvközeli ismerősökkel, tapasztalataim szerint minden évben többnyire mással. Idén fagyit is ettem, miközben a hátam mögött könyvesbolti eladókat állásinterjúztatott egy úriember, annak voltak személyes vonzatai is, és szomorú volt, és nagyon sokadszorra gondoltam arra, hogy el kéne innen menni, de most már gyorsan. Mármint nem a fagyizó mellől, ott volt szék és asztal, és lehetett rajzolni, azzal nem volt semmi baj, hanem úgy általában.
Ezt nyilván nem ott csináltam, mert ez digitális. Íme, Anders és Hawke, és igen, elsőre Hawke nálam jóságos kislány volt. Majd lesz más is, mert egyszer úgyis a templomosok mellé kell állnom (lehetőleg egy varázslóval).