mert lusta vagyok begépelni, legfeljebb nem tudja meg senki, soha

Címzés és megszólítás nélküli levél, csak a bátraknak ajánlom, mert olyan rettenetes dolgokat lehet belőle megtudni, mint hogy (az első kedvenc kolléganőm épp akkor tanult grafológiát, és tőlem is használt mintát a szakdolgozatához, szóval én már csak tudom):

  1. a vonat ráz
  2. a kézírásom amúgy is ronda
  3. nagyon fegyelmezett vagyok
  4. a magyar vonat sokkal jobban ráz
  5. még mindig vannak enyhe optimista tendenciáim
  6. de már nem vagyok olyan nagylelkű
  7. például a földön talált gazdátlan NMA pólót is megtartottam


Igen, és a vers is a levélbe van beékelve. Ezúttal nyúl nélkül, pirossal, olvashatatlanul.