...vision thing

Itt a tavasz, a piacot ellepték a narancsbőr elleni összetett termékcsaládok és az önbarnítók. Mintha nem tudnánk, hogy a cellulitisz és a sápadtság egyetlen valóban hatékony eszköze a Photoshop (igaz, abból nem kell hetente új tubust venni). Én azért a grafikai stúdiók helyében megpróbálnék lehúzni erről is egy (feszes és barna) bőrt, hogy "Akarja, hogy az idei nyaralás fényképein Ön legyen a legszebb? Egész alakos retusálásunk után örökre karcsú és fiatal maradhat!" elvégre az emlékek elfakulnak, és ki hinné, hogy valójában egész nyáron a félig kelt tészta állagában és színében kornyadoztunk a Kolosy téren, HÉV-re várva, ha egyszer a képeken frissen, ragyogóra sülve, feszes popsival villogunk az Akropolisz előtt?

Well, whatever, ahogy Johnny Bravo mondaná.

Az első hét a Munkahelyen lezárult, megtanultam számlázni is, fordítottam ügyvédi levelet, kutattam ábrás és szó védjegyeket, és kaptam meleg, kétfogásos ebédet, hétfő kivételével mindig. Ez azt hiszem, még nem járna, de a kolléganők mindig szereztek valahonnan nekem is jegyet, olyan rendesek! És szép a szoba is, ahol ketten ülünk, a kolléganő/mentor és én, és kolléganő/mentor aranyos - de azért még mindig félek egy egészen kicsit (például mert kolléganő/mentor hétfőn-kedden szabadságon lesz, és akkor ki fogja a kezem, ha jogul kell leveleznem?).

És már csak a biztonság kedvéért is. Amíg félek, addig jóval nehezebb megijedni.