példabeszéd a ki mit láthat típusú beállításokról

Szóval a céges rendszerben mindig kell jelentkeznünk ezerféle dologra, céges vacsorára, állatmenhely látogatásra, karácsonyi bulira, és mindig be kell jelölni ezerféle dolgot, vegán vagyok-e, laktózérzékeny, netán allergiás a macskaszőrre, és eddig mindig csak a saját válaszainkat láttuk beküldés után.

Nem úgy a pólórendelésnél, ott mindenkiét megcsodálhatta az ember, és gondolkoztam is, hogy jaj, hát mennyire kínos már, hogy én alacsony vagyok, mégis Akkora Darab. De hát utálom, ha mellben szorít a pólóm, és bár közel sem nekem van a legimpozánsabb dekoltázsom a cégnél, a hátam cserébe jó széles: rendre legalább egy, de inkább két mérettel a várható fölött kell választanom. És különben is, komolyan, úgysem nézi meg senki, ki mit rendelt!

Aha, egy órán belül volt, aki rákérdezett cseten, hogy de miért, hát biztos nem kell nekem akkora. Ami egyrészt jól esik, hogy nem feltűnő a körméretem, másrészt viszont mennyire kínos már, hogy most mindenki tudja, valójában mekkora irdatlan darab vagyok.