Az irodában szétverték a konyhát, garanciális javítások, most egy hétig a szobánk előtt van egy mikró és egy kávégép. Hűtő és vízcsap csak a másik épületszárnyban, amit a javítások miatt csak kilép-belép (súlyos ajtókat rángat) koreográfiával lehet megközelíteni. Szóval ha tejet akarok a kávémba, visszafelé menet úgyis leöntöm magam, ha teát innék, le is forrázom, és egyébként pedig mindenki kinn zajong az ajtónk előtt. Mindeközben jelentős lehűlés száguld felénk, hogy véget vessen a hetek óta tartó, fülledt harmincsok foknak, és a legapróbb műtéti hegem is sajog, az agyműködésem pedig nagyjából leállt.
Egyszer majd biztos jobb lesz minden, például hátha hazaérek még a vihar előtt?
