aztán vannak olyan hétvégék is

...amiket végigalszom. Péntekre már olyan fáradt voltam, hogy Mazsola helyett Malackát mondtam egy plüssállatra (disznó, disznó, de még színre is más), és szombat-vasárnap is többet aludtam, mint amennyit ébren voltam. Ami talán jó is lehetne, ha nem akarnék néha napfényben kinn járni a szabad levegőn (fene a gusztusomat), ahelyett, hogy délután fél egykor felébredek, de fél háromig nem bírom elvonszolni magam fürdeni sem. És koradélutáni programra voltam hivatalos, ahova el akartam menni, csak haha, ugyan, programok, minek az, hát nem elég, ha az ember dolgozik meg alszik?

 Jó, oké, csináltam mást is a héten, például csütörtökön rajzoltam és később be is rúgtam (egymástól független események), és néha játszottam (nagyjából kitakarítottam az Emprise du Liont, ezen a ponton kezdem unni az egészet). Egyszer majd visszajutok odáig is, hogy írjak és gondolkozzam is.